A MÓRÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE
MÓRÁGY, 2013.
1.Bevezető
A Mórágyi Általános Iskola házirendje – a hatályos jogszabályok alapján – megállapítja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására, az iskolai munkarendre, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjére vonatkozó szabályokat.
A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
2.Általános rendelkezések
-
A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik.
-
A házirend érvényes a tanulókra és hozzátartozóikra, a pedagógusokra, az intézmény dolgozóira, és az intézménybe belépő egyéb személyekre egyaránt.
-
A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt.
-
Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja.
-
Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.
-
A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és az szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések).
3.A tanulók közösségei, véleménynyilvánításuk rendje, az intézményi döntési folyamatban való részvételük
Az osztályközösség
-
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
-
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselő tagot (küldöttet) delegálhat az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök
-
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
-
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az SZMK a javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
-
A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
-
Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételt vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
-
A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat
-
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
-
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
-
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
-
A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
A diákönkormányzatnak döntési joga van (a nevelőtestület véleményének kikérésével):
-
saját működéséről,
-
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
-
hatáskörei gyakorlásáról,
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
-
az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének (pl. Suliinfo, Iskolarádió) létrehozásáról és működtetéséről, valamint szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
Diákönkormányzatnak véleménynyilvánítási és javaslattételi joga van intézményünk működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat véleményét a következő ügyekben kell kikérni:
-
az iskolai SZMSZ jogszabályokban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
-
házirend elfogadása előtt
-
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
-
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
-
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
-
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
-
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
-
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
-
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére.
A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
Az iskolai diákközgyűlés
-
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
-
A diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
-
A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
-
Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
-
A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
4. A tanuló jogai
-
A tanuló rendelkezik az alapvető emberi jogokkal.
-
A képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve.
-
A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék.
-
A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe.
-
Az iskola tanulóinak kezdeményezési joga van diákkörök létrehozásában. A Diákönkormányzatba önkéntes jelentkezés alapján kerülnek a tanulók. A diákközösségek jóváhagyják a jelentkezést.
-
A Diákönkormányzat dönti el, hogy megfelel-e az általa összeállított szempontoknak a jelentkezett tanuló.
-
Képviselik társaikat, döntenek a diákságot érintő kérdésekben, programokat szerveznek és egy tanítás nélküli munkanap programját állíthatják össze.
-
Havi egy alkalommal üléseznek az ülésekhez az intézmény egy tantermet biztosít.
-
Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni, az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
-
Ha a tanuló úgy érzi, hogy jogsérelem érte, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a Diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál.
-
A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak.
-
A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultatív órákon, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában.
-
A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola tanórán kívüli programjaiban.
-
A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania.
-
A tanulónak joga, hogy térítésmentesen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, informatika termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit. Az egyes létesítmények nyitvatartási idejét és használatuk rendjét a Házirend melléklete tartalmazza.
-
A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön a vonatkozó jogszabályok szerint.
-
A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat dönthet.
-
A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melynek tárgyi feltételeit az iskola a törvény szerint biztosítja.
-
A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
-
tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
-
A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
-
A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 1 héttel hamarabb megismerje. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat, összesen 3 írásbeli számonkérés íratható.
-
Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, a vizsgáját, dolgozatát a tanár elégtelenre értékelheti.
-
A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, a diák kérheti, hogy érdemjegyét ne írják be.
-
Felmentés az értékelés alól csak a szülő írásbeli kérelme és szakértői vélemény alapján adható. A kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani.
5. A tanuló kötelességei
-
A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse, felszerelését magával hozza.
-
A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja, a hiányzás miatt elmaradt számonkérés anyagából beszámoljon. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell.
-
A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be.
-
A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.
-
A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.
-
A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
-
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz föl.
-
Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályok tartalmát, melynek megtörténtét az osztályfőnök a naplóban jelzi és aláírásával igazolja.
-
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon.
6.Általános szabályok
-
Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és karóra viselete a testnevelés órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt elrendeli. A felsorolt tárgyak behozataláért és őrzéséért az iskola nem vállal felelősséget.
-
A sportpályát, a tornatermet és az ott található sportfelszereléseket és eszközöket, kultúrház nagytermét (rendezvények, néptánc, színjátszás alakalmával) a tanulók csak a tanári felügyelettel használhatják. A tanulók a testnevelés órákon, ha az órát vezető tanár másként nem rendelkezik, csak sportfelszerelésben vehetnek részt.
-
Az iskola termeiben lévő műszaki berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.
-
Amennyiben károkozás történik, a kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza, állapítja meg.
-
Tanítási időben, napközisek esetében a napközi időtartama alatt az iskola területét a tanuló csak a felügyeletét ellátó pedagógus engedélyével hagyhatja el. Sérülés, rosszullét, betegség esetén a tanuló felügyeletét ellátó tanár a gondviselővel egyeztetve engedheti el a tanulót.
-
A tanulók igénybe vehetik a faluban működő étkezőt, amelyben a Napközi Otthonos Konyha működtetője, térítéses étkezést kínál fel.
-
A kerékpárokat az udvaron felállított kerékpártárolóban kell elhelyezni. Az iskola udvarán a kerékpárokat használni tilos.
-
Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencsejáték szervezése, lebonyolítása, továbbá a tanulók közötti pénzforgalommal járó tevékenység.
-
Az iskola területén talált tárgyakat a pedagógusnak kell leadni, tulajdonosa a tanáriban átveheti. A tanév befejezését követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.
-
Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken a dohányzás, szeszes ital illetve bármilyen tudatmódosító szer tartása és fogyasztása tilos.
-
Az ellenőrző könyvnek, tájékoztató füzetnek mindig a tanulónál kell lennie. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel alá kell íratni. Ennek megtörténtét az osztályfőnök ellenőrzi.
-
Az elvesztett iskolai okmányok (ellenőrző, bizonyítvány) árát a pótláskor a tanulónak ki kell fizetnie.
-
Az iskola területére csak az oktatást, nevelést szolgáló eszközöket lehet behozni. A mobiltelefont tanítási időben (tehát óraközi szünetekben is) kikapcsolt állapotban, a táskában kell tartani. Használni csak indokolt esetben a pedagógus engedélyével lehet. A tanuló értéktárgyait megőrzésre a tanáriban leadhatja. A leadott értéktárgyakat hazaindulás előtt veheti át.
-
Közérdekű és sürgős hívások kezdeményezésére a tanulók használhatják a titkárságon található telefonkészüléket.
-
Tilos a tanítási órákon a tanár engedélye nélkül étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá az iskola területén rágógumizni.
-
Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb előírásokat. E létesítmények szabályait a melléklet tartalmazza, azokat a létesítményvezető készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás során a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleményezési jogot gyakorol.
-
Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:
7.A tanulók jutalmazásának elvei és formái
(A tanuló jutalmazását, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. §-ában szabályozza.) A kimagasló teljesítményt minden esetben értékeljük, elismerjük, mert ezzel motiválunk.
A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat dönthet.
A jutalmazások fokozatai:
-
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
-
szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
-
igazgatói dicséret: tanulmányi körzeti, megyei, országos versenyen elért I-VI. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt.
-
nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái:
-
szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt nyilvánosan (pl.: iskolagyűlésen)
-
írásbeli dicséret oklevél átadásával vagy a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel
-
tárgyi jutalomban való részesüléssel (pl.: tanévzáró ünnepélyen)
-
egyéb: pl.: utazás, táborozás anyagi támogatása stb.
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
-
példamutató magatartást, szorgalmat tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
az osztály, illetve az iskola érdekében kimagasló közösségi munkát végez,
-
az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti.
8.A tanulók szembeni fegyelmező intézkedések formái
Az a tanulónk, aki a házirendet megszegi, büntetésben részesül. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Nagyon fontos, hogy intézményünkben a büntetések nevelő szándékúak legyenek!
Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:
-
az agresszió, a másik tanuló bántalmazása,
-
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,
-
a szándékos károkozás, lopás
-
az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
-
ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén, a tanuló szülője a jogszabályokban előírt (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 59.§) módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
Az iskolai büntetések szintjei:
Fegyelmező intézkedések: szóbeli figyelmeztetés (1 alkalommal),
írásbeli figyelmeztetés fokozatai:
-
Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétség alapján
-
Igazgatói figyelmeztetés
-
Tantestületi figyelmeztetés.
írásbeli intés:
-
Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.
-
Igazgatói intő
-
Tantestületi figyelmeztetés
Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást indítható ellene. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdésében, valamint az iskola SZMSZ-ében tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai megtalálhatóak)
Fegyelmi büntetés fokozatai:
-
osztályfőnöki megrovás,
-
igazgatói megrovás,
-
tantestületi megrovás,
-
egyéb: áthelyezés másik tanulócsoportba, sajátos munkarend szerinti foglalkoztatás (pl.: étkezés időpontjának kijelölése, személyre szóló iskolai foglalkoztatás)
Fegyelmező intézkedést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz fegyelmi eljárás során. Minden fegyelemi probléma rövid leírását és a büntetés kiszabását a szülő tájékoztatására kell hozni, a tájékoztató füzetben, valamint megőrzése végett a naplóban kell dokumentálni. Erről az osztályfőnöknek kötelessége gondoskodni.
Az eljárás lefolytatása:
Az iskola – az iskola szülői közössége és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére – biztosítja a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás rendje:
-
A kötelességszegő tanuló – kiskorú esetén a szülő – a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhez vételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, abban az esetben, ha a sértett tanuló is egyetért azzal.
-
Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztető eljárás során megállapodott a sérelem orvoslásában, közös megegyezésükre a fegyelmi eljárás, a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggesztésre kerül. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett – kiskorú esetén a szülő – nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárás megszűnik.
-
A sérelem orvoslására a felek között írásbeli megállapodást kell kötni.
-
A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a kérés intézménybe történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre.
Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személyek:
-
Az igazgató vagy helyettese
-
Az igazgató által megbízott személyek
-
Az iskola szülői közösségének képviselője
-
Az iskolai diákönkormányzat képviselője
-
Az iskola gyermekvédelmi felelőse
9.A tanuló által elkészített dologért járó díjazás
A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.
Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
10. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje
-
A szociális támogatás megállapításának elveit a fenntartó határozza meg.
-
A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről –amennyiben erre az intézmény jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.
-
A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülhet.
-
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25%-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani. A fennmaradó összeget az ingyenesen biztosított tankönyvekkel ellátott tanulók kivételével a tanulók között egyenlően elosztva tankönyvtámogatásként kell kiadni.
11.Az iskola munkarendje
-
Az iskola épülete 7.15-tól van nyitva, ettől az időponttól működik az ügyelet. Amennyiben az év eleji felmérésben van ügyeletre jelentkező tanuló, úgy 7.00 órától tart nyitva az épület.
-
A tanulók kötelesek az első tanítási óra kezdete előtt legalább 15 perccel megérkezni.
-
A tanítási órák 45 percesek.
-
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra: 8.00 – 8.45
2. óra: 8.55 – 9.40
3. óra: 10.00 – 10.45
4. óra: 10.55 – 11.40
5. óra: 11.50 – 12.35
6. óra: 12.45 – 13.30
-
Az óraközi szünet tanítási célra nem vehető igénybe. A szünet felhasználható az iskola más épületeibe való átvonulásra. Minden szünetet – amennyiben az időjárás és/vagy az udvar állapota megengedi – osztályonként egy hetes - kivételével mindenki köteles az udvaron eltölteni. Az ügyeletes tanárok döntik el, hogy a szünetet lehet-e az udvaron tölteni.
-
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 20, 10, 10, 10 perc. Az utolsó tanítási óra után tanulóinknak másfél órás pihenőidőt tartunk, amikor ebédelhet, pihenhet, sportolhat.
-
Tanítás után az iskola területét a tanulóknak el kell hagyniuk. Ha délutáni foglalkozásra kell várakoznia, előzetes egyeztetés alapján csatlakozhat a napközihez, a tanulószobához, vagy az aulában kell várakoznia.
-
Az ebédlőben mindenki az erre kijelölt felügyelő tanár jelenlétében étkezhet. Az ebédeltetés rendjéről a tantestület dönt az órarend függvényében. Az ebédlőben csak étkezés céljából lehet tartózkodni, az étkezés befejeztével azt el kell hagyni.
-
Az iskolai étkezést minden tanuló a szülő/gondviselő bejelentése alapján igényelheti. Betegség vagy más igazolt hiányzás esetén a másnapi étkezést reggel nyolc óráig kell az élelmezésvezetőnél lemondani a szülőnek. Hiányzást követően az étkezési szándékot a szülőnek szintén jeleznie kell. A visszatérítendő összeg a következő hónap térítési díjának fizetésekor kerül levonásra.
-
A könyvtár nyitvatartási ideje tanítási napokon: 9.00-14.00.
12. A mulasztások, késések igazolási rendje
-
A tanév hosszát, az évközi szüneteket jogszabály határozza meg és a tanév helyi rendje egészíti ki.
-
Hiányzás esetén a szülő félévente 3 (órákra nem bontható) napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza.
-
A tanulónak az igazolást legkésőbb a hiányzást követő 5. munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének.
-
Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az osztályfőnök telefonon és írásban értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztás(ok) tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás(ok) következményeire.
-
Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. A késéseket percben jelöljük a naplóban, és összeadódnak.
-
Ha a tanuló a tanulmányaival összefüggő, iskolán kívüli rendezvényen vesz részt a tanítási időben, távolléte igazolt hiányzásnak minősül.
-
A mindenkori 8. osztályosok 3 alkalommal, délelőtti tanítási időben középiskolai nyílt napokon részt vehetnek. Hiányzásuk akkor igazolt, ha az időpontot a szülő előzetesen az osztályfőnökkel egyeztette és az iskolalátogatásról igazolást hoz.
-
A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni írásban az iskola igazgatójától, ha a tanuló előre láthatólag hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.
13. A hetes kötelezettségei és az ügyeleti rend
A hetesek feladati:
-
A hetesek kiválasztása az osztályon belüli megállapodás útján történik.
-
A hetes gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról, a terem szellőztetéséről és rendjéről, elvégzi az egyéb, az osztályfőnök vagy szaktanár által rábízott feladatokat.
-
A hetes jelzi az órát megkezdő tanárnak a hiányzók személyét.
-
Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 5 percen belül nem jelenik meg, azt a hetesnek jelentenie kell a tanáriban.
-
A hetes segít az órát tartó pedagógusoknak az IKT eszközöket az tanterembe bevinni.
-
A nap végén a hetesnek kell ellenőrizni a rendet, hogy mindenki elpakolt-e és gondoskodni a kulcsról, hogy az utolsó órát tartó pedagógus be tudja zárni osztálytantermet.
Az ügyeleti rend:
Iskolánkban az ügyeletet két felnőtt látja el, az alsó folyosón egy fő, aki az udvar rendjére is ügyel a felső folyosón egy fő.
-
Az ügyeletes tanároknak 7.15-re kell megérkezniük az iskolába. A tanulókat 7.30-kor engedhetik fel a tantermekbe, addig az udvaron vagy az alsó folyosón tartózkodhatnak.
-
Szünetekben a folyosón a tanulóknak az udvaron kell tartózkodniuk.
-
Az udvari ügyeletes gondoskodik a szemét eltávolításáról, a szünetben használt eszközök behozataláról.
-
Házirendünk értelmében fő feladatunk a gyerekekkel való beszélgetés, a baleset megelőzése, az épületre és az udvarra vonatkozó szabályok betartatása illetve a tanulók szünet utáni órákra való pontos beérkezésének biztosítása.
-
A szünet végét jelző csengőt az udvaron az alsó folyosó ügyeletese 2 perccel a szünet vége előtt kézzel működteti, a pedagógusnak az ügyelet az órákat jelző csengőhangig tart.
-
Az ügyeletesség naponta változik, ezért a kollégák olyan napot válasszanak, amelyen a szünetet valóban a folyóson tudják tölteni. Az ügyeletesi munka az ügyeletes tanároknak 13. 45-ig tart.
-
Iskolánkban tanulói ügyelet nincs.
-
Az épületben még rendreutasítás esetén is csak az átlagos kommunikációnak megfelelő hangerőt használhat gyerek és felnőtt egyaránt.
-
A tanulók utolsó órája után az ott órát tartó nevelő felel azért, hogy a padok tisztán, rendben, a székek feltéve, az ablakok zárva legyenek. A pedagógusnak ügyelnie kell arra, hogy a gyerekek minden felszerelésüket a padból elvigyék.
-
A tantermeket reggel 7.30-kor lehet kinyitni, a kulcsot az ügyeletes pedagógus adja át a gyerekeknek. A termeknek a nap folyamán nyitva kell lenniük. Az órák végén a tantermeket be kell zárni az ott utolsó órát tartó pedagógusnak.
-
A napközis termeket a napközis nevelők veszik át, akiknek munkája mindig az utolsó tanóra befejezése előtt 10 perccel kezdődik.
-
Délután az egyéb foglalkozást tartó nevelővel együtt felelnek a rendért.
-
Minden nevelő reggel legalább 7.45-re, órák illetve foglalkozás előtti szünet elején, illetve 15 perccel a foglalkozás megkezdése előtt érkezzen meg az iskolába.
-
Iskolánkban a cipőváltás nem kötelező, de az épület tisztán tartása igen, ezért a tanulók által választott többféle lehetőséget, ami a tisztaság megőrzését biztosítja, tolerálni kell.
14. A napközire és a tanulószobára vonatkozó szabályok
-
A napközibe és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.
-
A tanév elején illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközis, tanulószobai elhelyezését.
-
Az iskola a napközibe és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Sőt a HHH, integrációs programban részt vevő tanulóinknak kötelező.
-
Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik hátrányos helyzetűek vagy nehéz szociális körülmények között élnek.
-
A napközi az utolsó tanítási óra után kezdődik és 16.00-ig tart. Az iskola 17.20 óráig (az autóbusz indulásáig) igény szerint ügyeletet biztosít a vidéki tanulók számára.
-
A napköziseknek kötelessége az utolsó óra után a napközis teremben megjelenni és a felügyelő pedagógus irányításával megkezdeni a napi programot. A napközi végeztével a tanulók az év eleji szülői nyilatkozatok alapjá