c
Ma 2020. július 4, szombat Ulrik napja van.
Ezen a napon történt:

A MÓRÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

 

MÓRÁGY, 2013.

 

1.Bevezető

 

 

A Mórágyi Általános Iskola házirendje – a hatályos jogszabályok alapján – megállapítja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására, az iskolai munkarendre, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjére vonatkozó szabályokat.

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

2.Általános rendelkezések

 

 

  • A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik.
  • A házirend érvényes a tanulókra és hozzátartozóikra, a pedagógusokra, az intézmény dolgozóira, és az intézménybe belépő egyéb személyekre egyaránt.
  • A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt.
  • Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja.
  • Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.
  • A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és az szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések).

3.A tanulók közösségei, véleménynyilvánításuk rendje, az intézményi döntési folyamatban való részvételük

 

Az osztályközösség

 

  • Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
  • Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselő tagot (küldöttet) delegálhat az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

 

A diákkörök

 

  • Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
  • A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az SZMK a javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
  • A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
  • Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételt vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
  • A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

Az iskolai diákönkormányzat

 

  • A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
  • Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
  • A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
  • A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

 

A diákönkormányzatnak döntési joga van (a nevelőtestület véleményének kikérésével):

  • saját működéséről,
  • a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
  • hatáskörei gyakorlásáról,
  • egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
  • az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének (pl. Suliinfo, Iskolarádió) létrehozásáról és működtetéséről, valamint szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

 

Diákönkormányzatnak véleménynyilvánítási és javaslattételi joga van intézményünk működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

A diákönkormányzat véleményét a következő ügyekben kell kikérni:

  • az iskolai SZMSZ jogszabályokban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
  • házirend elfogadása előtt
  • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
  • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
  • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
  • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
  • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
  • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
  • az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére.

A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

 

Az iskolai diákközgyűlés

 

  • Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
  • A diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
  • A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
  • Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
  • A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

 

4.  A tanuló jogai

 

  • A tanuló rendelkezik az alapvető emberi jogokkal.
  • A képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve.
  • A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék.
  • A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe.
  • Az iskola tanulóinak kezdeményezési joga van diákkörök létrehozásában. A Diákönkormányzatba önkéntes jelentkezés alapján kerülnek a tanulók. A diákközösségek jóváhagyják a jelentkezést.
  • A Diákönkormányzat dönti el, hogy megfelel-e az általa összeállított szempontoknak a jelentkezett tanuló.
  • Képviselik társaikat, döntenek a diákságot érintő kérdésekben, programokat szerveznek és egy tanítás nélküli munkanap programját állíthatják össze.
  • Havi egy alkalommal üléseznek az ülésekhez az intézmény egy tantermet biztosít.
  • Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni, az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
  • Ha a tanuló úgy érzi, hogy jogsérelem érte, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a Diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál.
  • A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak.
  • A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultatív órákon, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában.
  • A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola tanórán kívüli programjaiban.
  • A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania.
  • A tanulónak joga, hogy térítésmentesen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, informatika termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit. Az egyes létesítmények nyitvatartási idejét és használatuk rendjét a Házirend melléklete tartalmazza.
  • A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön a vonatkozó jogszabályok szerint.
  • A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat dönthet.
  • A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melynek tárgyi feltételeit az iskola a törvény szerint biztosítja.
  • A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
  • tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
  • A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
  • A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 1 héttel hamarabb megismerje. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat, összesen 3 írásbeli számonkérés íratható.
  • Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, a vizsgáját, dolgozatát a tanár elégtelenre értékelheti.
  • A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, a diák kérheti, hogy érdemjegyét ne írják be.
  • Felmentés az értékelés alól csak a szülő írásbeli kérelme és szakértői vélemény alapján adható. A kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani.

 

5.      A tanuló kötelességei

 

  • A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse, felszerelését magával hozza.
  • A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja, a hiányzás miatt elmaradt számonkérés anyagából beszámoljon. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell.
  • A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be.
  • A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.
  • A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.
  • A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
  • A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz föl.
  • Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályok tartalmát, melynek megtörténtét az osztályfőnök a naplóban jelzi és aláírásával igazolja.
  • A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon.

 

6.Általános szabályok

 

  • Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és karóra viselete a testnevelés órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt elrendeli. A felsorolt tárgyak behozataláért és őrzéséért az iskola nem vállal felelősséget.
  • A sportpályát, a tornatermet és az ott található sportfelszereléseket és eszközöket, kultúrház nagytermét (rendezvények, néptánc, színjátszás alakalmával) a tanulók csak a tanári felügyelettel használhatják. A tanulók a testnevelés órákon, ha az órát vezető tanár másként nem rendelkezik, csak sportfelszerelésben vehetnek részt.
  • Az iskola termeiben lévő műszaki berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.
  • Amennyiben károkozás történik, a kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza, állapítja meg.
  • Tanítási időben, napközisek esetében a napközi időtartama alatt az iskola területét a tanuló csak a felügyeletét ellátó pedagógus engedélyével hagyhatja el. Sérülés, rosszullét, betegség esetén a tanuló felügyeletét ellátó tanár a gondviselővel egyeztetve engedheti el a tanulót.
  • A tanulók igénybe vehetik a faluban működő étkezőt, amelyben a Napközi Otthonos Konyha működtetője, térítéses étkezést kínál fel.
  • A kerékpárokat az udvaron felállított kerékpártárolóban kell elhelyezni. Az iskola udvarán a kerékpárokat használni tilos.
  • Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencsejáték szervezése, lebonyolítása, továbbá a tanulók közötti pénzforgalommal járó tevékenység.
  • Az iskola területén talált tárgyakat a pedagógusnak kell leadni, tulajdonosa a tanáriban átveheti. A tanév befejezését követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.
  • Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken a dohányzás, szeszes ital illetve bármilyen tudatmódosító szer tartása és fogyasztása tilos.
  • Az ellenőrző könyvnek, tájékoztató füzetnek mindig a tanulónál kell lennie. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel alá kell íratni. Ennek megtörténtét az osztályfőnök ellenőrzi.
  • Az elvesztett iskolai okmányok (ellenőrző, bizonyítvány) árát a pótláskor a tanulónak ki kell fizetnie.
  • Az iskola területére csak az oktatást, nevelést szolgáló eszközöket lehet behozni. A mobiltelefont tanítási időben (tehát óraközi szünetekben is) kikapcsolt állapotban, a táskában kell tartani. Használni csak indokolt esetben a pedagógus engedélyével lehet. A tanuló értéktárgyait megőrzésre a tanáriban leadhatja. A leadott értéktárgyakat hazaindulás előtt veheti át.
  • Közérdekű és sürgős hívások kezdeményezésére a tanulók használhatják a titkárságon található telefonkészüléket.
  • Tilos a tanítási órákon a tanár engedélye nélkül étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá az iskola területén rágógumizni.
  • Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb előírásokat. E létesítmények szabályait a melléklet tartalmazza, azokat a létesítményvezető készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás során a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleményezési jogot gyakorol.
  • Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

 

7.A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

(A tanuló jutalmazását, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. §-ában szabályozza.) A kimagasló teljesítményt minden esetben értékeljük, elismerjük, mert ezzel motiválunk.

 

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat dönthet.

 

A jutalmazások fokozatai:

  • osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
  • szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
  • igazgatói dicséret: tanulmányi körzeti, megyei, országos versenyen elért I-VI. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt.
  • nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.

 

A jutalmak formái:

  • szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt nyilvánosan (pl.: iskolagyűlésen)
  • írásbeli dicséret oklevél átadásával vagy a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel
  • tárgyi jutalomban való részesüléssel (pl.: tanévzáró ünnepélyen)
  • egyéb: pl.: utazás, táborozás anyagi támogatása stb.

 

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

 

  • példamutató magatartást, szorgalmat tanúsít,
  • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
  • az osztály, illetve az iskola érdekében kimagasló közösségi munkát végez,
  • az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
  • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti.

 

8.A tanulók szembeni fegyelmező intézkedések formái

 

Az a tanulónk, aki a házirendet megszegi, büntetésben részesül. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Nagyon fontos, hogy intézményünkben a büntetések nevelő szándékúak legyenek!

 

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló bántalmazása,
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,
  • a szándékos károkozás, lopás
  • az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
  • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek

 

A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén, a tanuló szülője a jogszabályokban előírt (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 59.§) módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

Az iskolai büntetések szintjei:

 

Fegyelmező intézkedések: szóbeli figyelmeztetés (1 alkalommal),

írásbeli figyelmeztetés fokozatai:

  • Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétség alapján
  • Igazgatói figyelmeztetés
  • Tantestületi figyelmeztetés.

 

 

 

írásbeli intés:

  • Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.
  • Igazgatói intő
  • Tantestületi figyelmeztetés

 

Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást indítható ellene. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdésében, valamint az iskola SZMSZ-ében tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai megtalálhatóak)

 

Fegyelmi büntetés fokozatai:

  • osztályfőnöki megrovás,
  • igazgatói megrovás,
  • tantestületi megrovás,
  • egyéb: áthelyezés másik tanulócsoportba, sajátos munkarend szerinti foglalkoztatás (pl.: étkezés időpontjának kijelölése, személyre szóló iskolai foglalkoztatás)

 

Fegyelmező intézkedést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz fegyelmi eljárás során. Minden fegyelemi probléma rövid leírását és a büntetés kiszabását a szülő tájékoztatására kell hozni, a tájékoztató füzetben, valamint megőrzése végett a naplóban kell dokumentálni. Erről az osztályfőnöknek kötelessége gondoskodni.

 

Az eljárás lefolytatása:

 

Az iskola – az iskola szülői közössége és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére – biztosítja a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

Az egyeztető eljárás rendje:

 

  • A kötelességszegő tanuló – kiskorú esetén a szülő – a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhez vételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, abban az esetben, ha a sértett tanuló is egyetért azzal.
  • Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztető eljárás során megállapodott a sérelem orvoslásában, közös megegyezésükre a fegyelmi eljárás, a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggesztésre kerül. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett – kiskorú esetén a szülő – nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárás megszűnik.
  • A sérelem orvoslására a felek között írásbeli megállapodást kell kötni.
  • A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a kérés intézménybe történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre.

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személyek:

  • Az igazgató vagy helyettese
  • Az igazgató által megbízott személyek
  • Az iskola szülői közösségének képviselője
  • Az iskolai diákönkormányzat képviselője
  • Az iskola gyermekvédelmi felelőse

 

9.A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

 

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

 

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

 

10. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

 

  • A szociális támogatás megállapításának elveit a fenntartó határozza meg.
  • A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről –amennyiben erre az intézmény jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.
  • A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülhet.
  • A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25%-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani. A fennmaradó összeget az ingyenesen biztosított tankönyvekkel ellátott tanulók kivételével a tanulók között egyenlően elosztva tankönyvtámogatásként kell kiadni.

 

 

11.Az iskola munkarendje

 

  • Az iskola épülete 7.15-tól van nyitva, ettől az időponttól működik az ügyelet. Amennyiben az év eleji felmérésben van ügyeletre jelentkező tanuló, úgy 7.00 órától tart nyitva az épület.
  • A tanulók kötelesek az első tanítási óra kezdete előtt legalább 15 perccel megérkezni.
  • A tanítási órák 45 percesek.
  • Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra: 8.00 – 8.45

2. óra: 8.55 – 9.40

3. óra: 10.00 – 10.45

4. óra: 10.55 – 11.40

5. óra: 11.50 – 12.35

6. óra: 12.45 – 13.30

  • Az óraközi szünet tanítási célra nem vehető igénybe. A szünet felhasználható az iskola más épületeibe való átvonulásra. Minden szünetet – amennyiben az időjárás és/vagy az udvar állapota megengedi – osztályonként egy hetes - kivételével mindenki köteles az udvaron eltölteni. Az ügyeletes tanárok döntik el, hogy a szünetet lehet-e az udvaron tölteni.
  • Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 20, 10, 10, 10 perc. Az utolsó tanítási óra után tanulóinknak másfél órás pihenőidőt tartunk, amikor ebédelhet, pihenhet, sportolhat.
  • Tanítás után az iskola területét a tanulóknak el kell hagyniuk. Ha délutáni foglalkozásra kell várakoznia, előzetes egyeztetés alapján csatlakozhat a napközihez, a tanulószobához, vagy az aulában kell várakoznia.
  • Az ebédlőben mindenki az erre kijelölt felügyelő tanár jelenlétében étkezhet. Az ebédeltetés rendjéről a tantestület dönt az órarend függvényében. Az ebédlőben csak étkezés céljából lehet tartózkodni, az étkezés befejeztével azt el kell hagyni.
  • Az iskolai étkezést minden tanuló a szülő/gondviselő bejelentése alapján igényelheti.  Betegség vagy más igazolt hiányzás esetén a másnapi étkezést reggel nyolc óráig kell az élelmezésvezetőnél lemondani a szülőnek. Hiányzást követően az étkezési szándékot a szülőnek szintén jeleznie kell.  A visszatérítendő összeg a következő hónap térítési díjának fizetésekor kerül levonásra.
  • A könyvtár nyitvatartási ideje tanítási napokon: 9.00-14.00.

 

12. A mulasztások, késések igazolási rendje

 

  • A tanév hosszát, az évközi szüneteket jogszabály határozza meg és a tanév helyi rendje egészíti ki.
  • Hiányzás esetén a szülő félévente 3 (órákra nem bontható) napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza.
  • A tanulónak az igazolást legkésőbb a hiányzást követő 5. munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének.
  • Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az osztályfőnök telefonon és írásban értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztás(ok) tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás(ok) következményeire.
  • Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. A késéseket percben jelöljük a naplóban, és összeadódnak. 
  • Ha a tanuló a tanulmányaival összefüggő, iskolán kívüli rendezvényen vesz részt a tanítási időben, távolléte igazolt hiányzásnak minősül.
  • A mindenkori 8. osztályosok 3 alkalommal, délelőtti tanítási időben középiskolai nyílt napokon részt vehetnek. Hiányzásuk akkor igazolt, ha az időpontot a szülő előzetesen az osztályfőnökkel egyeztette és az iskolalátogatásról igazolást hoz.
  • A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni írásban az iskola igazgatójától, ha a tanuló előre láthatólag hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.

 

13. A hetes kötelezettségei és az ügyeleti rend

 

A hetesek feladati:

 

  • A hetesek kiválasztása az osztályon belüli megállapodás útján történik.
  • A hetes gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról, a terem szellőztetéséről és rendjéről, elvégzi az egyéb, az osztályfőnök vagy szaktanár által rábízott feladatokat.
  • A hetes jelzi az órát megkezdő tanárnak a hiányzók személyét.
  • Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 5 percen belül nem jelenik meg, azt a hetesnek jelentenie kell a tanáriban.
  • A hetes segít az órát tartó pedagógusoknak az IKT eszközöket az tanterembe bevinni.
  • A nap végén a hetesnek kell ellenőrizni a rendet, hogy mindenki elpakolt-e és gondoskodni a kulcsról, hogy az utolsó órát tartó pedagógus be tudja zárni osztálytantermet.

 

Az ügyeleti rend:

Iskolánkban az ügyeletet két felnőtt látja el, az alsó folyosón egy fő, aki az udvar rendjére is ügyel a felső folyosón egy fő.

  • Az ügyeletes tanároknak 7.15-re kell megérkezniük az iskolába. A tanulókat 7.30-kor engedhetik fel a tantermekbe, addig az udvaron vagy az alsó folyosón tartózkodhatnak.
  • Szünetekben a folyosón a tanulóknak az udvaron kell tartózkodniuk.
  • Az udvari ügyeletes gondoskodik a szemét eltávolításáról, a szünetben használt eszközök behozataláról.
  • Házirendünk értelmében fő feladatunk a gyerekekkel való beszélgetés, a baleset megelőzése, az épületre és az udvarra vonatkozó szabályok betartatása illetve a tanulók szünet utáni órákra való pontos beérkezésének biztosítása.
  • A szünet végét jelző csengőt az udvaron az alsó folyosó ügyeletese 2 perccel a szünet vége előtt kézzel működteti, a pedagógusnak az ügyelet az órákat jelző csengőhangig tart.
  • Az ügyeletesség naponta változik, ezért a kollégák olyan napot válasszanak, amelyen a szünetet valóban a folyóson tudják tölteni. Az ügyeletesi munka az ügyeletes tanároknak 13. 45-ig tart.
  • Iskolánkban tanulói ügyelet nincs.
  • Az épületben még rendreutasítás esetén is csak az átlagos kommunikációnak megfelelő hangerőt használhat gyerek és felnőtt egyaránt.
  • A tanulók utolsó órája után az ott órát tartó nevelő felel azért, hogy a padok tisztán, rendben, a székek feltéve, az ablakok zárva legyenek. A pedagógusnak ügyelnie kell arra, hogy a gyerekek minden felszerelésüket a padból elvigyék.
  • A tantermeket reggel 7.30-kor lehet kinyitni, a kulcsot az ügyeletes pedagógus adja át a gyerekeknek. A termeknek a nap folyamán nyitva kell lenniük. Az órák végén a tantermeket be kell zárni az ott utolsó órát tartó pedagógusnak.
  • A napközis termeket a napközis nevelők veszik át, akiknek munkája mindig az utolsó tanóra befejezése előtt 10 perccel kezdődik.
  • Délután az egyéb foglalkozást tartó nevelővel együtt felelnek a rendért.
  • Minden nevelő reggel legalább 7.45-re, órák illetve foglalkozás előtti szünet elején, illetve 15 perccel a foglalkozás megkezdése előtt érkezzen meg az iskolába.
  • Iskolánkban a cipőváltás nem kötelező, de az épület tisztán tartása igen, ezért a tanulók által választott többféle lehetőséget, ami a tisztaság megőrzését biztosítja, tolerálni kell.

 

14. A napközire és a tanulószobára vonatkozó szabályok

 

  • A napközibe és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.
  • A tanév elején illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközis, tanulószobai elhelyezését.
  • Az iskola a napközibe és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Sőt a HHH, integrációs programban részt vevő tanulóinknak kötelező.
  • Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik hátrányos helyzetűek vagy nehéz szociális körülmények között élnek.
  • A napközi az utolsó tanítási óra után kezdődik és 16.00-ig tart. Az iskola 17.20 óráig (az autóbusz indulásáig) igény szerint ügyeletet biztosít a vidéki tanulók számára.
  • A napköziseknek kötelessége az utolsó óra után a napközis teremben megjelenni és a felügyelő pedagógus irányításával megkezdeni a napi programot. A napközi végeztével a tanulók az év eleji szülői nyilatkozatok alapjá
  • © 2018-2020 moragyisuli.hu
  • kapcsolat
  • Látogatók: 3982