A MÓRÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

MÓRÁGY, 2013.

1.Bevezető

A Mórágyi Általános Iskola házirendje – a hatályos jogszabályok alapján – megállapítja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására, az iskolai munkarendre, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjére vonatkozó szabályokat.

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

2.Általános rendelkezések

A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik.
A házirend érvényes a tanulókra és hozzátartozóikra, a pedagógusokra, az intézmény dolgozóira, és az intézménybe belépő egyéb személyekre egyaránt.
A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt.
Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja.
Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.
A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és az szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések).

3.A tanulók közösségei, véleménynyilvánításuk rendje, az intézményi döntési folyamatban való részvételük

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselő tagot (küldöttet) delegálhat az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

A diákkörök

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az SZMK a javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételt vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

A diákönkormányzatnak döntési joga van (a nevelőtestület véleményének kikérésével):

saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének (pl. Suliinfo, Iskolarádió) létrehozásáról és működtetéséről, valamint szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

Diákönkormányzatnak véleménynyilvánítási és javaslattételi joga van intézményünk működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét a következő ügyekben kell kikérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályokban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
házirend elfogadása előtt

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére.

A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

Az iskolai diákközgyűlés

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
A diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

4. A tanuló jogai

A tanuló rendelkezik az alapvető emberi jogokkal.
A képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve.
A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék.
A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe.
Az iskola tanulóinak kezdeményezési joga van diákkörök létrehozásában. A Diákönkormányzatba önkéntes jelentkezés alapján kerülnek a tanulók. A diákközösségek jóváhagyják a jelentkezést.
A Diákönkormányzat dönti el, hogy megfelel-e az általa összeállított szempontoknak a jelentkezett tanuló.
Képviselik társaikat, döntenek a diákságot érintő kérdésekben, programokat szerveznek és egy tanítás nélküli munkanap programját állíthatják össze.
Havi egy alkalommal üléseznek az ülésekhez az intézmény egy tantermet biztosít.
Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni, az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
Ha a tanuló úgy érzi, hogy jogsérelem érte, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a Diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál.
A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak.
A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultatív órákon, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában.
A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola tanórán kívüli programjaiban.
A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania.
A tanulónak joga, hogy térítésmentesen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, informatika termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit. Az egyes létesítmények nyitvatartási idejét és használatuk rendjét a Házirend melléklete tartalmazza.
A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön a vonatkozó jogszabályok szerint.
A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat dönthet.

A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melynek tárgyi feltételeit az iskola a törvény szerint biztosítja.
A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 1 héttel hamarabb megismerje. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat, összesen 3 írásbeli számonkérés íratható.
Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, a vizsgáját, dolgozatát a tanár elégtelenre értékelheti.
A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, a diák kérheti, hogy érdemjegyét ne írják be.
Felmentés az értékelés alól csak a szülő írásbeli kérelme és szakértői vélemény alapján adható. A kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani.

5. A tanuló kötelességei

A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse, felszerelését magával hozza.
A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja, a hiányzás miatt elmaradt számonkérés anyagából beszámoljon. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell.
A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be.
A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.
A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.
A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz föl.
Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályok tartalmát, melynek megtörténtét az osztályfőnök a naplóban jelzi és aláírásával igazolja.
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon.

6.Általános szabályok

Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és karóra viselete a testnevelés órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt elrendeli. A felsorolt tárgyak behozataláért és őrzéséért az iskola nem vállal felelősséget.
A sportpályát, a tornatermet és az ott található sportfelszereléseket és eszközöket, kultúrház nagytermét (rendezvények, néptánc, színjátszás alakalmával) a tanulók csak a tanári felügyelettel használhatják. A tanulók a testnevelés órákon, ha az órát vezető tanár másként nem rendelkezik, csak sportfelszerelésben vehetnek részt.
Az iskola termeiben lévő műszaki berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.
Amennyiben károkozás történik, a kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza, állapítja meg.
Tanítási időben, napközisek esetében a napközi időtartama alatt az iskola területét a tanuló csak a felügyeletét ellátó pedagógus engedélyével hagyhatja el. Sérülés, rosszullét, betegség esetén a tanuló felügyeletét ellátó tanár a gondviselővel egyeztetve engedheti el a tanulót.
A tanulók igénybe vehetik a faluban működő étkezőt, amelyben a Napközi Otthonos Konyha működtetője, térítéses étkezést kínál fel.
A kerékpárokat az udvaron felállított kerékpártárolóban kell elhelyezni. Az iskola udvarán a kerékpárokat használni tilos.
Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencsejáték szervezése, lebonyolítása, továbbá a tanulók közötti pénzforgalommal járó tevékenység.
Az iskola területén talált tárgyakat a pedagógusnak kell leadni, tulajdonosa a tanáriban átveheti. A tanév befejezését követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.
Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken a dohányzás, szeszes ital illetve bármilyen tudatmódosító szer tartása és fogyasztása tilos.
Az ellenőrző könyvnek, tájékoztató füzetnek mindig a tanulónál kell lennie. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel alá kell íratni. Ennek megtörténtét az osztályfőnök ellenőrzi.
Az elvesztett iskolai okmányok (ellenőrző, bizonyítvány) árát a pótláskor a tanulónak ki kell fizetnie.
Az iskola területére csak az oktatást, nevelést szolgáló eszközöket lehet behozni. A mobiltelefont tanítási időben (tehát óraközi szünetekben is) kikapcsolt állapotban, a táskában kell tartani. Használni csak indokolt esetben a pedagógus engedélyével lehet. A tanuló értéktárgyait megőrzésre a tanáriban leadhatja. A leadott értéktárgyakat hazaindulás előtt veheti át.
Közérdekű és sürgős hívások kezdeményezésére a tanulók használhatják a titkárságon található telefonkészüléket.
Tilos a tanítási órákon a tanár engedélye nélkül étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá az iskola területén rágógumizni.
Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb előírásokat. E létesítmények szabályait a melléklet tartalmazza, azokat a létesítményvezető készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás során a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleményezési jogot gyakorol.
Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

7.A tanulók jutalmazásának elvei és formái

(A tanuló jutalmazását, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. §-ában szabályozza.) A kimagasló teljesítményt minden esetben értékeljük, elismerjük, mert ezzel motiválunk.

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat dönthet.

A jutalmazások fokozatai:

osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
igazgatói dicséret: tanulmányi körzeti, megyei, országos versenyen elért I-VI. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt.
nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.

A jutalmak formái:

szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt nyilvánosan (pl.: iskolagyűlésen)
írásbeli dicséret oklevél átadásával vagy a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel
tárgyi jutalomban való részesüléssel (pl.: tanévzáró ünnepélyen)
egyéb: pl.: utazás, táborozás anyagi támogatása stb.

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást, szorgalmat tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
az osztály, illetve az iskola érdekében kimagasló közösségi munkát végez,
az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti.

8.A tanulók szembeni fegyelmező intézkedések formái

Az a tanulónk, aki a házirendet megszegi, büntetésben részesül. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Nagyon fontos, hogy intézményünkben a büntetések nevelő szándékúak legyenek!

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

az agresszió, a másik tanuló bántalmazása,
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,
a szándékos károkozás, lopás
az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek

A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén, a tanuló szülője a jogszabályokban előírt (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 59.§) módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

Az iskolai büntetések szintjei:

Fegyelmező intézkedések: szóbeli figyelmeztetés (1 alkalommal),

írásbeli figyelmeztetés fokozatai:

Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétség alapján
Igazgatói figyelmeztetés
Tantestületi figyelmeztetés.

írásbeli intés:

Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.
Igazgatói intő
Tantestületi figyelmeztetés

Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást indítható ellene. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdésében, valamint az iskola SZMSZ-ében tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai megtalálhatóak)

Fegyelmi büntetés fokozatai:

osztályfőnöki megrovás,
igazgatói megrovás,
tantestületi megrovás,
egyéb: áthelyezés másik tanulócsoportba, sajátos munkarend szerinti foglalkoztatás (pl.: étkezés időpontjának kijelölése, személyre szóló iskolai foglalkoztatás)

Fegyelmező intézkedést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz fegyelmi eljárás során. Minden fegyelemi probléma rövid leírását és a büntetés kiszabását a szülő tájékoztatására kell hozni, a tájékoztató füzetben, valamint megőrzése végett a naplóban kell dokumentálni. Erről az osztályfőnöknek kötelessége gondoskodni.

Az eljárás lefolytatása:

Az iskola – az iskola szülői közössége és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére – biztosítja a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás rendje:

A kötelességszegő tanuló – kiskorú esetén a szülő – a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhez vételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, abban az esetben, ha a sértett tanuló is egyetért azzal.
Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztető eljárás során megállapodott a sérelem orvoslásában, közös megegyezésükre a fegyelmi eljárás, a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggesztésre kerül. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett – kiskorú esetén a szülő – nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárás megszűnik.
A sérelem orvoslására a felek között írásbeli megállapodást kell kötni.
A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a kérés intézménybe történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre.

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személyek:

Az igazgató vagy helyettese
Az igazgató által megbízott személyek
Az iskola szülői közösségének képviselője
Az iskolai diákönkormányzat képviselője
Az iskola gyermekvédelmi felelőse

9.A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

10. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

A szociális támogatás megállapításának elveit a fenntartó határozza meg.
A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről –amennyiben erre az intézmény jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.

A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülhet.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25%-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani. A fennmaradó összeget az ingyenesen biztosított tankönyvekkel ellátott tanulók kivételével a tanulók között egyenlően elosztva tankönyvtámogatásként kell kiadni.

11.Az iskola munkarendje

Az iskola épülete 7.15-tól van nyitva, ettől az időponttól működik az ügyelet. Amennyiben az év eleji felmérésben van ügyeletre jelentkező tanuló, úgy 7.00 órától tart nyitva az épület.
A tanulók kötelesek az első tanítási óra kezdete előtt legalább 15 perccel megérkezni.
A tanítási órák 45 percesek.
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra: 8.00 – 8.45

2. óra: 8.55 – 9.40

3. óra: 10.00 – 10.45

4. óra: 10.55 – 11.40

5. óra: 11.50 – 12.35

6. óra: 12.45 – 13.30

Az óraközi szünet tanítási célra nem vehető igénybe. A szünet felhasználható az iskola más épületeibe való átvonulásra. Minden szünetet – amennyiben az időjárás és/vagy az udvar állapota megengedi – osztályonként egy hetes - kivételével mindenki köteles az udvaron eltölteni. Az ügyeletes tanárok döntik el, hogy a szünetet lehet-e az udvaron tölteni.
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 20, 10, 10, 10 perc. Az utolsó tanítási óra után tanulóinknak másfél órás pihenőidőt tartunk, amikor ebédelhet, pihenhet, sportolhat.
Tanítás után az iskola területét a tanulóknak el kell hagyniuk. Ha délutáni foglalkozásra kell várakoznia, előzetes egyeztetés alapján csatlakozhat a napközihez, a tanulószobához, vagy az aulában kell várakoznia.
Az ebédlőben mindenki az erre kijelölt felügyelő tanár jelenlétében étkezhet. Az ebédeltetés rendjéről a tantestület dönt az órarend függvényében. Az ebédlőben csak étkezés céljából lehet tartózkodni, az étkezés befejeztével azt el kell hagyni.
Az iskolai étkezést minden tanuló a szülő/gondviselő bejelentése alapján igényelheti. Betegség vagy más igazolt hiányzás esetén a másnapi étkezést reggel nyolc óráig kell az élelmezésvezetőnél lemondani a szülőnek. Hiányzást követően az étkezési szándékot a szülőnek szintén jeleznie kell. A visszatérítendő összeg a következő hónap térítési díjának fizetésekor kerül levonásra.

A könyvtár nyitvatartási ideje tanítási napokon: 9.00-14.00.

12. A mulasztások, késések igazolási rendje

A tanév hosszát, az évközi szüneteket jogszabály határozza meg és a tanév helyi rendje egészíti ki.
Hiányzás esetén a szülő félévente 3 (órákra nem bontható) napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza.
A tanulónak az igazolást legkésőbb a hiányzást követő 5. munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének.
Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az osztályfőnök telefonon és írásban értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztás(ok) tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás(ok) következményeire.
Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. A késéseket percben jelöljük a naplóban, és összeadódnak.
Ha a tanuló a tanulmányaival összefüggő, iskolán kívüli rendezvényen vesz részt a tanítási időben, távolléte igazolt hiányzásnak minősül.
A mindenkori 8. osztályosok 3 alkalommal, délelőtti tanítási időben középiskolai nyílt napokon részt vehetnek. Hiányzásuk akkor igazolt, ha az időpontot a szülő előzetesen az osztályfőnökkel egyeztette és az iskolalátogatásról igazolást hoz.
A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni írásban az iskola igazgatójától, ha a tanuló előre láthatólag hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.

13. A hetes kötelezettségei és az ügyeleti rend

A hetesek feladati:

A hetesek kiválasztása az osztályon belüli megállapodás útján történik.
A hetes gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról, a terem szellőztetéséről és rendjéről, elvégzi az egyéb, az osztályfőnök vagy szaktanár által rábízott feladatokat.
A hetes jelzi az órát megkezdő tanárnak a hiányzók személyét.
Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 5 percen belül nem jelenik meg, azt a hetesnek jelentenie kell a tanáriban.
A hetes segít az órát tartó pedagógusoknak az IKT eszközöket az tanterembe bevinni.
A nap végén a hetesnek kell ellenőrizni a rendet, hogy mindenki elpakolt-e és gondoskodni a kulcsról, hogy az utolsó órát tartó pedagógus be tudja zárni osztálytantermet.

Az ügyeleti rend:

Iskolánkban az ügyeletet két felnőtt látja el, az alsó folyosón egy fő, aki az udvar rendjére is ügyel a felső folyosón egy fő.

Az ügyeletes tanároknak 7.15-re kell megérkezniük az iskolába. A tanulókat 7.30-kor engedhetik fel a tantermekbe, addig az udvaron vagy az alsó folyosón tartózkodhatnak.
Szünetekben a folyosón a tanulóknak az udvaron kell tartózkodniuk.
Az udvari ügyeletes gondoskodik a szemét eltávolításáról, a szünetben használt eszközök behozataláról.
Házirendünk értelmében fő feladatunk a gyerekekkel való beszélgetés, a baleset megelőzése, az épületre és az udvarra vonatkozó szabályok betartatása illetve a tanulók szünet utáni órákra való pontos beérkezésének biztosítása.
A szünet végét jelző csengőt az udvaron az alsó folyosó ügyeletese 2 perccel a szünet vége előtt kézzel működteti, a pedagógusnak az ügyelet az órákat jelző csengőhangig tart.
Az ügyeletesség naponta változik, ezért a kollégák olyan napot válasszanak, amelyen a szünetet valóban a folyóson tudják tölteni. Az ügyeletesi munka az ügyeletes tanároknak 13. 45-ig tart.
Iskolánkban tanulói ügyelet nincs.
Az épületben még rendreutasítás esetén is csak az átlagos kommunikációnak megfelelő hangerőt használhat gyerek és felnőtt egyaránt.
A tanulók utolsó órája után az ott órát tartó nevelő felel azért, hogy a padok tisztán, rendben, a székek feltéve, az ablakok zárva legyenek. A pedagógusnak ügyelnie kell arra, hogy a gyerekek minden felszerelésüket a padból elvigyék.
A tantermeket reggel 7.30-kor lehet kinyitni, a kulcsot az ügyeletes pedagógus adja át a gyerekeknek. A termeknek a nap folyamán nyitva kell lenniük. Az órák végén a tantermeket be kell zárni az ott utolsó órát tartó pedagógusnak.
A napközis termeket a napközis nevelők veszik át, akiknek munkája mindig az utolsó tanóra befejezése előtt 10 perccel kezdődik.
Délután az egyéb foglalkozást tartó nevelővel együtt felelnek a rendért.
Minden nevelő reggel legalább 7.45-re, órák illetve foglalkozás előtti szünet elején, illetve 15 perccel a foglalkozás megkezdése előtt érkezzen meg az iskolába.
Iskolánkban a cipőváltás nem kötelező, de az épület tisztán tartása igen, ezért a tanulók által választott többféle lehetőséget, ami a tisztaság megőrzését biztosítja, tolerálni kell.

14. A napközire és a tanulószobára vonatkozó szabályok

A napközibe és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.
A tanév elején illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközis, tanulószobai elhelyezését.
Az iskola a napközibe és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Sőt a HHH, integrációs programban részt vevő tanulóinknak kötelező.
Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik hátrányos helyzetűek vagy nehéz szociális körülmények között élnek.
A napközi az utolsó tanítási óra után kezdődik és 16.00-ig tart. Az iskola 17.20 óráig (az autóbusz indulásáig) igény szerint ügyeletet biztosít a vidéki tanulók számára.
A napköziseknek kötelessége az utolsó óra után a napközis teremben megjelenni és a felügyelő pedagógus irányításával megkezdeni a napi programot. A napközi végeztével a tanulók az év eleji szülői nyilatkozatok alapjá

Előző oldal