EFOP 318. A nehéz szociális körülmények között élő csoportok bemutatása

A nehéz szociális körülmények között élő csoportok bemutatása

Ezt a témát 2 alkalommal dolgoztuk fel csoportmunka keretében. Elsőként egy fogalmi hálót alakítottunk ki, amelynek a központi fogalma a „szociális helyzet” lett. Ebből kiindulva fogalmaztuk meg a nehéz szociális helyzet fogalmát és ismérveit. A fogalmi hálónkban szükségszerűen szereplő további fogalmak értelmezését is elvégeztük, mint pl. Hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok; Hátrányos helyzet a munkaerőpiacon, Hátrányos helyzetű területek, régiók, Hátrányos helyzetű népcsoportok (pl. romák).

A tanulók igyekeztek önállóan megfogalmazni gondolataikat, illetve segítségül hívták az internetet és iskolánk pedagógiai programját, mely részletesen taglalja az ifjúságvédelmi feladatokat, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket. A pedagógiai program is segítség volt számukra, hiszen abban a megfogalmazás, a megközelítés gyermek közeli, a mindennapokban őket érintő feladatokról, tevékenységekről szól, ezáltal könnyebben ki tudták következtetni az adott fogalmak jelentését. Igyekeztek tanulóink az ok-okozati összefüggéseket is megkeresni. Érdekes módon nagyon jól és reálisan látták az összefüggéseket.

A foglalkozások az alábbi időpontokban zajlottak:

2018. 03. 27.

2018. 03. 29.

A foglalkozáson az alábbi területeket, fogalmakat emeltük ki és beszéltük meg:

1. Hátrányos helyzet: Megbeszéltük, hogy a hátrányos helyzetű egyének, csoportok és területi egységek mindazok, melyek az országos átlaghoz viszonyítva rosszabb gazdasági és szociális helyzetben vannak, és melyek helyzetének javítását állami beavatkozások, támogató programok célozzák. A fogalom Magyarországon három fő területen jelenik meg: munkaerő-piaci, területfejlesztési és oktatáspolitikai területeken.

2. Hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok: A vonatkozó jogszabály az oktatási esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekeket, tanulókat különböztet meg. A törvényi meghatározásban az iskolai hátrányok legfontosabb eredői a gyermek családjának szegénysége és alacsony iskolázottsággal telített hátrányos társadalmi helyzete.

3. Hátrányos helyzet a munkaerőpiacon: Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok azok, amelyek az átlagosnál nagyobb nehézséggel küzdenek a munkaerőpiaci elhelyezkedés tekintetében, ahol a foglalkoztatási arány jellemzően alacsonyabb, a munkanélküliség magasabb az átlagos népességhez képest. Magyarországon a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek legjelentősebb csoportjai az alacsony iskolai végzettségűek, a romák, a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők.

4. Hátrányos helyzetű területek: A hátrányos vagy kedvezőtlen helyzetű térségek “elzárt és periférikus földrajzi elhelyezkedésük, természeti adottságaik (pl.: aszályos vagy hegyvidéki területeken fekvő régiók), demográfiai jellemzőik (alacsony népsűrűségű régiók, elvándorlás sújtotta térségek), nehéz elérhetőségük (szigeteken fekvő térségek, rossz közlekedés)” miatt állnak a gazdasági fejlettség alacsony fokán.

5. Külön kitértünk a Magyarországon veszélyeztetettekre, számba vettük, hogy a szegények többnyire a mely csoportokból kerülnek ki:

- tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak

- a romák nagy többsége

- a gyermekes családok, nagycsaládosok nagy része, az egyszülős csonka családok

- a nyugdíjasok

- a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők

- a hajléktalanok.

A gyerekek kitértek arra, hogy Magyarországon a munkanélküliség és szegénység tekintetében nagy regionális különbségek vannak.

6. Mivel általában a romákra jellemző, hogy nagy számban élnek nehéz szociális körülmények között, ezért a roma népcsoportról, jellemzőikről, hagyományaikról stb. szintén részletesen szó esett. Különösen jó volt, hogy a csoportban lévő roma tanulók is szóltak néhány szót, szokásaikkal, életmódjukkal, a romák szociális helyzetével kapcsolatban.